A kis sörtésű férgek fajai. Kicsi férgek


Bár sok közös vonásuk van, egymástól teljesen függetlenül, egészen más ősökből fejlődtek ki.

Tartalomjegyzék

A tobzoskáknak hét fajuk van: négy afri­kai és három ázsiai. Hátukat, oldalukat és tarkukat kemény, átfedő pikkelyek borítják, amelyek egybeolvadt szőrzetből kép­ződnek.

  1. A taxon legszembetűnőbb és legismertebb képviselője a legfontosabb földigiliszták.
  2. Szoptatás a helminthiasis kezelésére
  3. Szemparaziták az emberek kezelésében

Színük és látványuk a fenyőtobozé­hoz hasonlít, innen kapták nevüket is. A lábak oldalán és a fejtetőn kisebb pikkelyek találha­tók.

  • Mitől pinwormok
  • Férgek az emberi agy tüneteiben
  • A soksörtéjűek, igen kevés kivétellel, rendszerint vált ivarúak.
  • Sörte férgek, Brehm: Az állatok világa / MÁSODIK REND: Soksörtéjűek (Polychaeta)
  • A gyógyszer után amikor kerekférgek jönnek ki

A hasoldalt ritkás szőrzet fedi. Több faj farka fogófarok, amelyet a tobzoska a tárgyak köré tud csavarni, hogy aztán cl se eressze őket. Az övesállatok húsz fajának még változato­sabb a merete, s küllemükben is feltűnőbb el­téréseket figyelhetünk meg. Közös vonásuk, hogy páncéljuk csaknem házszerű. A vállukon és csípőtájékukon merev védőpáncélt alkotócsontos lemezeket testük közepe táján változó számú, rugalmasabb öv köti Össze.

Öregedett bőr » Az Óriás Gippsland a világ legnagyobb giliszta. Mekkora a legnagyobb giliszta és hol élnek a legnagyobb óriás egyedek Az Óriás Gippsland a világ legnagyobb giliszta. Mekkora a legnagyobb giliszta és hol élnek a legnagyobb óriás egyedek Megascolides australis lat.

Míg a sörtés armadillók hátán akár 18 A kis sörtésű férgek fajai is húzódhat, addig a háromöves tatun - mint neve is jelzi -csak három. A fejtetőt is páncél védi, akárcsak a farkat, a hasoldalt viszont puha, rendszerint szőrös bőr bontja. Élőhelyek Mind a tobzoskák, mind az övesállatok családja sokféle élőhelyen fordul elő.

a kis sörtésű férgek fajai

A tobzoskák tró­pusi őserdőkben, sűrű bozótosokban vagy ko­pár szavannákon, illetve olyan dombvidékekenélnek, ahol alig van rejtekhely. Valamennyi tobzoska remekül mászik fára, két fajuk pétiig fő­ként fákon él. Az armadillók és tatuk elsősor­ban Dél-Amerika félsivatagjaiban, nyílt vidé­kein, magasan férgek helmint tünetei füves fennsíkjain és hábo­rítatlan erdőszélein honosak.

Kaszpi-tenger: jelentés. Kaszpi-tenger, térkép Kaszpi-tengeri fauna Magomedalieva P.

Vannak fajok, amelyek a száraz környezetet kedvelik, mások folyók partját választják otthonukul. A tobzoskák és övesállatok között egy­aránt találhatunk éjszaka és nappal aktívakat, sőt olyanok is ismertek, amelyeknek aktivitási időszaka az időjárástól vagy az évszaktól füg­gően változik.

A két fán lakó tobzoskafajt kivéve amelyek ágakon összegömbölyödve alszanak a család többi tagja - fajonként eltérő méretű - üregek­ben keres menedéket. Az odúk mélysége több méter is lehet, s néha nagy, akár 2 méteres át­mérőjű föld alatti kamrák vannak bennük.

a kis sörtésű férgek fajai

A tobzoskák zöme minden jel szerint ma­gánosan él. Az övesállatok egyedül, párokban vagy olykor kis csoportokban fordulnak elő.

a kis sörtésű férgek fajai

A jelek szerint valamennyien az élőhelytől és a rendelkezésre álló tápláléktól függő méretű territóriumot birtokolnak. Táplálkozás A tobzoskák főként hangyákkal és termeszek­kel táplálkoznak, s ezeket jól fejlett szaglóér­zékük segítségével kutatják föl.

Előfordulása[ szerkesztés ] A sörtés armadilló Dél-Amerika déli részén félsivatagok, pampák és ritkás erdőségek lakója. Főként Argentínábanvalamint BolíviaChile és Paraguay egyes részein fordul elő.

A talajlakó fa­jok széles farkukra támaszkodva ülnek le, és mellső mancsuk erős karmaival nyitják föl a hangyabolyokat meg a termeszvárakat. A ro­varokat a fészekbe bedugott féreg alakú,hosszú, ragadós nyelvükkel gyűjtik össze.

a kis sörtésű férgek fajai

A fán élő tobzoskák falakó hangyák és termeszek fészkét támadják meg. Az óriástobzoska nyelve 70 centiméter bosszú, és minden irányban rendkívül mozgé­kony.

A Kaszpi-tenger földrajza

Erős, izmos gyöke végigfut az állat tes­tében, és a medencéhez rögzül. A tobzoskáknak nincs foguk: a hangyák és termeszek egészben jutnak tovább a szájból, amely csak arra való, hogy az állat a nyelvét kidugja rajta, és csak a gyomorban préselődnek szét, őrlőd­nek meg.

Az övesállatok étrendje sokkal változato­sabb: csigákat, férgeket, különféle rovarokat, lárvákat, kis hüllőket és emlősöket, valamint - különösen télen - elég nagy mennyiségű nö­vényi anyagot foglal magában. Sok fajuk szíve­sen ássa be magát állattetemek alá, hogy a kis sörtésű férgek fajai a nyüvekhez; némelyikük a hangyákat és a termeszeket kedveli.

a kis sörtésű férgek fajai